Tartós kültéri védelemre csak olyan ponyva jó, amelyre Ön feltétel nélkül rábízhatja autóját. Egy átmeneti megoldásnak szánt, gyenge minőségű termékkel sokkal többet kockáztat, mint gondolná!
Tudta, hogy sokszor a ponyva jelenti a legnagyobb veszélyt az autóra?
Hét olyan követelmény van, amit egy autóponyvának teljesítenie kell ahhoz, hogy Ön sokáig kényelmesen és biztonságosan használhassa. Ezek közül a legtöbb csak a ponyva élettartamát és kezelhetőségét befolyásolja.
Van azonban két olyan gyakori hiányosság, amelyek már egyenesen magát az autót veszélyeztetik! Nagyon fontos tehát, hogy ismerjük az autóponyva kiválasztásának főbb szempontjait és a használat során felmerülő lehetséges problémákat!
1. Kezelhetőség
Ez az első dolog, amivel a tulajdonos szembe találja magát. Fontos, hogy egyszerűen, rövid idő alatt lehessen feltenni és rögzíteni, illetve levenni és összecsomagolni. Legyen megfelelő méretű, ne lógjon le a porba, sárba, de fedjen le mindent, amit kell. Ne legyen fölöslegesen nehéz és használat után is férjen bele a tasakjába.
A következő kérdés, hogy a ponyva hogyan reagál az időjárási elemekre…
2. Hőmérséklet
Amennyiben egész évben szeretné használni a ponyvát, az anyagnak bírnia kell a magas és alacsony hőmérsékleteket egyaránt. Egyes anyagok a mínuszokban rideggé és törékennyé válnak, mások a tűző nyári napon felforrósodva veszítenek szakítószilárdságukból.
3. Szél
Szintén fontos, hogy a ponyva anyaga komoly viharok átvészeléséhez is elég erős legyen, és egyszerűen, de hatásosan lehessen rögzíteni, hogy még viharos szélben is a helyén maradjon!
4. Csapadék
Nem igényel magyarázatot, hogy jelentősen hozzájárul az állagmegóváshoz, ha nem éri rendszeresen eső és hó a járművet, tehát az anyagnak tartósan vízállónak kell lennie.
Lényeges, hogy a ponyvával nem csak a hulló (makro-) csapadékot lehet távol tartani. A talaj menti (mikro-) csapadék, a harmat, a dér, és a zúzmara mennyisége jóval kisebb ugyan, de gyakorisága miatt igen komoly tényező. Ezek nem csak a talajra, hanem bármely – a levegőnél hidegebb tárgyra kicsapódnak. Ezért tapasztaljuk, hogy hajnaltájban a járművek jó hővezetésű fém-, és üvegfelületei szinte ”vonzzák” a mikrocsapadékokat.
5. Napsugárzás
Az autóponyva egyik legfontosabb feladata, hogy kiküszöbölje a napsugárzás ibolyán túli (UV) tartományának károsító hatását. Minden ponyva vásárlói tájékoztatójában olvasható, hogy véd az UV sugárzástól.
Igen véd, de meddig!? A válaszhoz egy gyakori félreértést kell tisztázni:
UV védelem vagy UV-stabilitás? Vigyázat! Ezt a két fogalmat a gyártók néha tudatosan összemossák!
UV védelem: Szinte bármely anyag, amit a napsugarak útjába helyezünk, árnyékot vet, vagyis többé – kevésbé megszűri azokat. Ez a szűrés természetesen nem csak a látható fényre, hanem a sugárzás szinte teljes spektrumára – így az ultraviola (UV) tartományra is kiterjed. Minél magasabb szűrőfaktorral rendelkezik az anyag (mint a strandon a napolaj), annál kevesebb káros sugárzás tud rajta áthatolni. Ezért gyakorlatilag bármi, amit a járműre terítünk, anyagától és színétől függően nagyobb vagy kisebb mértékben véd az UV sugárzástól.
UV-stabilitás: Az igazi kérdés tehát az, hogy maga az anyag meddig képes komolyabb károsodás nélkül dacolni a napsugárzással. Azokat az anyagokat, amelyek kémiai összetételüknek köszönhetően jól tűrik a direkt napsugárzást, UV-stabilnak nevezik. A szabad ég alatt egy átlagos anyag élettartama csak hónapokban mérhető. Hosszú távú védelemre értelemszerűen csak olyan anyag képes, amely önmaga is évekig kibírja az UV sugárzást, vagyis UV-stabil.
Fontos tényező a Nap hősugárzása is. A naponta átforrósodó, majd lehűlő kasztni és utastér szintén hozzájárul a kárpit és a fényezés öregedéséhez. Ezért célszerű, hogy az autóponyva világos színű anyagból készüljön, amely jobban visszaveri a Napsugarakat.
Ha a ponyva nem megfelelő minőségű, és hamar tönkremegy, az a kisebbik baj.
De hogyan kerülhetjük el, hogy a járműben is kárt tegyen?
6. Szellőzés
A garázstető vagy a ponyva jó esetben megvédi az autót a csapadéktól.
De mi a helyzet a páratartalommal?
Akár garázsban, akár a szabad ég alatt áll az autó, ha letakarjuk, akkor a napközben felszálló párás levegő csapdába kerül a ponyva alatt. Ha a nedvesség nem tud kiszellőzni, akkor szinte folyamatosan 100 % körüli páratartalmat biztosít a jármű körül!
A víz – pára formájában már olyan rejtett helyekre is eljut, ahová a csapadék soha nem lenne képes. Ebben az állandó nedves környezetben pedig garantált a rozsdásodás.
Vagyis: rosszul szellőző ponyva = idő előtti korrózió!!!
Tapasztalat szerint a teljesen vízzáró ponyván kialakított szellőző messze nem elég hatékony megoldás. A megfelelő szellőzés érdekében az anyagnak a teljes felületén ki kell tudnia párologtatni a nedvességet. Ez úgy lehetséges, hogy az anyag szövetén lévő pórusok mérete túl kicsi ahhoz, hogy a vízcseppek kívülről átjussanak rajta, de elég nagy ahhoz, hogy a vízpára belülről eltávozhasson. A takaróponyvának tehát muszáj úgynevezett „lélegző” anyagból készülnie!
Az mindegyiknek a csomagolásán szerepel, hogy vízálló. A legtöbb tényleg az.
De valóban megvédi autóját a nedvességtől?
7. A fényezés biztonsága
Nos, ez az a pont, ahol a legtöbb kültéri autóponyva végképp megbukik.Hogy miért?
A legelterjedtebb fajta egy 4-5 féle méretben kapható vékony nylon. Nincs benne semmilyen puha bélés, tehát az anyag közvetlenül érintkezik a karosszéria teljes felületével. Mivel az adott mérettartományban ”minden autóra jó”, természetesen egyikre sem passzol igazán. Néhány helyen feszülhet is, de leginkább fölöslegesen bő.
Sokan úgy gondolják, hogy ez csak esztétikai kérdés. Hát, igen. De csak addig, amíg szélcsend van!
A levegő azonban majdnem mindig mozog, és tele van szennyeződéssel, még akkor is, ha nem látjuk. A lebegtetett részecskék mérete szélsebességtől függően 0.01 mm-től 2-3 mm-ig terjedhet. A szél pedig ezekkel a szemcsékkel a hátán meg fogja találni az útját a laza ponyva alá.
Sajnos a szél által szállított szilárd részecskék apró méretük ellenére rendkívül kemények lehetnek. A homok például többnyire kvarckristályokból (SiO2) áll. A kvarc 7-es keménységi fokozatú ásvány, vagyis keményebb az üvegnél és az acélnál is!
A szél által lobogtatott ponyva pedig ezekkel a kristályokkal dörzsöli, csiszolja a fényezést. Órákon, napokon, heteken keresztül. Nincs az a lakkréteg, ami ezt kibírja!
Szeretné látni a végeredményt? A saját autóján biztosan nem!
Ne tegyen benne nagyobb kárt, mint amekkorát megelőzni akart!
Pedig mindez egyszerűen elkerülhető.
- A ponyvának pontosan kell illeszkednie a karosszériára, és az alsó szegélye sem lehet laza. Így minimális a szennyeződés bejutásának esélye, az anyagnak pedig gyakorlatilag nincs mozgástere.
- Ugyanilyen fontos a puha belső réteg, hogy a külső anyag és az esetlegesen bejutó por ne közvetlenül a fényezéssel érintkezzen!
- Önnek pedig csak arra kell figyelnie, hogy az autó tiszta legyen, amikor letakarja!
A lényeg tehát az, hogy járműve biztonsága nem a letakarástól, hanem a ponyva tulajdonságaitól függ!